Köszöntöm Üröm honlapján.

polgarmester
Röviden bemutatnám településünket.

A településrõl 2000-ben megjelent monográfiában fellelhetõ hiteles adatok, tanulmányok szerint a következõket érdemes megemlíteni: Mint a Pilisi-medence települését északon magas hegyek vonulata: Rókahegy (254 m), Kõhegy (335 m), Ezüsthegy (405 m), Nagy-Kevély (535 m) Kevély-nyereg-Kis-Kevély (483 m), míg délen alacsonyabb, erdõs domborulat: Péterhegy (237 m) Aranyhegy (177 m) Ürömhegy (192 m) Kövesbérc (281 m) Fehérhegyek (283 m) határolják, illetve veszik körül.

Több millió évvel ezelõtt tenger borította felszínét, melynek köszönhetõen a 400-500 méterre kimélyült tenger aljzatán, a homokkõre agyag ülepedett. Ez az iszapos agyag vált késõbb az úgynevezett "Kiscelli agyag" formációjává.

Üröm területét tekintve már több ezer éve lakott, melyet a különbözõ korokból elõkerült régészeti leletek is tanúsítanak.

A középkorban virágzó település a XVI. sz. második felére elpusztult. 1580-ban mint pusztáról írnak, a XVII. sz. második felébõl származó adóösszeírások említést sem tesznek Ürömrõl.

Újbóli benépesítésére a XVIII. század elején került sor, németekkel. 1789-ben József nádor birtoka lett. 1869-ben 700 fõ lakott Ürömön, 1949-ben 1570 fõ volt a lakosság lélekszáma. Az 1946-os kitelepítések során a német ajkú lakosság 97,5%-át telepítették ki, majd Tarpáról, Jászságból, Mezõkövesdrõl, Szigetmonostorról, Felvidékrõl stb. telepítettek ide családokat.

A település nevezetességei között említhetõ a középkori eredetû, korai barokk, római katolikus templom. Alexandra Pavlovna József Antal fõherceg nádor elsõ feleségének sírkápolnája, melyet 1802-ben kezdtek el építeni.

A nagyhercegnõ holtteste 1814-ben lett elhelyezve a kápolna sírboltjában.

Két világháborút vészelt át a sírkápolna, többször kifosztották, de a nagyhercegnõ földi maradványaihoz nem nyúltak. Az 1981-es kifosztás után, Alexandra Pavlovnát kivették koporsójából és átszállították a budai vár nádori kriptájába.

A mûemlék kápolna igen elhanyagolt volt, a rendszerváltás után sem fordítottak rá megfelelõ gondot, majd 2003-ban a helyi önkormányzat, a budapesti Szent Szergej egyházközség hívei, helyi civilszervezetek összefogásával az épületet és környezetét felújították, méltó környezetet teremtve az újra temetésnek. Erre 2004. szeptember 11-én ünnepélyes szertartás keretében került sor, amikor is a nagyhercegnõ földi maradványait visszahelyezték a sírkápolnába. 2004-ben lett felújítva a Jókai utcai kiskápolna, melynek fa angyal szobrai még restaurálásra várnak.

Az 1990-es évet követõ években sokáig nem indult meg a fejlõdés, melyet az itt élõk joggal elvártak. A település látványos fejlesztésérõl 2003-tól beszélhetünk.

Mára 85 km-es aszfalt úttal, új Fõ tér kiépítésével, futball-, illetve sportpályával, játszótérrel, és jó színvonalon mûködtetett intézményhálózattal, – óvoda, iskola, mûvészeti iskola, idõsek otthona, Mûvelõdési Ház, Teleház, – büszkélkedhet településünk. Az új arculatformálás része a megújult buszvárók, a megközelítésüket szolgáló viacolor járdaburkolat, és a virágos környezet.

A régi és új falurész arculatának formálása tudatos tervezõ munka eredménye.

A település évrõl-évre növekvõ lélekszáma (már már 6800 fõ) mutatja, hogy vonzó az itt élõ és letelepedni szándékozók számára. A falu vezetésének célja, hogy az ürömi polgároknak Üröm ne csak lakóhelye, hanem igazi otthona legyen. Őrizzük és ápoljuk hagyományainkat az évezredes múltunk értékeit, örökségünket. Évente rendezzük meg az Ürömi Gyermek Népzenei és Néptánc Fesztivált, helyet adunk a szintén már hagyományt teremtõ kõfaragó tábornak és sokszínû kulturális élet színhelye a falu Mûvelõdési Háza.

A falu természeti adottsága, a kiépített és karbantartott turistautak vonzóvá és lehetõvé teszik, hogy mind többen keressék fel településünket, és gyönyörködjenek szépségében.

Eredménynek tekintjük, hogy településünk közéletébõl évekkel ezelõtt számûztük a politikát, így, nyugodtak, kiegyensúlyozottak, harmonikusak az itt élõ közösség mindennapjai.

Azaz, mondhatjuk úgy is, hogy Üröm a béke szigete.

Ha e pár sorral felkeltettem érdeklõdését megköszönöm, kérem, gyakrabban látogassa honlapunkat, ahol mindig naprakész, és hiteles információt fog kapni.

Laboda Gábor

polgármester


 
FacebookIWIWSatartlapGoogle bookmarkTwitterMyspace bookmark