Németh Csaba 14/2022.(Xl.23.) ÖR helyi adózással kapcsolatos kérdések a 2022.12.14-i köz-meghallgatásra:

1.) Végeztek-e hatástanulmányt az építményadó és telekadó megemelésével kapcsoIatban?
     a.) A várt eredmény összege az építményadóval kapcsolatban?
     b.) A várt eredmény összege a telekadóval kapcsolatban?

Válasz: Igen, végeztünk hatástanulmányt.
2021.évben az építményadó bevétel 76.137.096.-Ft volt,2022.évben 68.493.239.-Ft volt ( itt már számított a 2021. augusztus 1 napjától minden ingatlanra bevezetett 160 m2 mentesség, kiestek az adó alól a lakások) a hatástanulmány szerint a várható adóbevétel a 2022.évi kétszeres összege minimum. ( figyelemmel kell lenni a R.4.§.-ban meghatározott mentességekre is.)

A telekadónál a 2021.évi bevétel 28.808.467.-Ft, míg a 2022.évi 35.585.437.-Ft volt. (2021- 2022.évben ezen adótárgyat vonta a hivatal adóosztálya ellenőrzés alá, igy az adófelderítéseknek köszönhetően emelkedett az előirányzatokhoz képest a bevétel ) Várhatóan nem éri el a kétszeres összeget, mivel időközben befejeződhetnek egyes lakásépítések, innentől az építményadóba kerülnek át.

2.) Az 1.§.a. pontjában szerepel:
     a.),,egy lakás céljára szolgáló -önálló rendeltetési egység". 

Mi alapján döntik el, hogy az ingatlan „egy lakás céljára szolgáló.....",ha az ingatlan-nyilván- tartásban „lakóházként" szerepel? b.),,kettő vagy több -lakás céljára szolgáló -önálló rendeltetési egység".

Az ingatlan-nyilvántartásban „ lakásként" szerepel?

Az ingatlanok az ingatlan-nyilvántartásban különböző elnevezésekkel lehetnek feltüntetve ( pid: kivett 2 lakás, udvar, gazdasági épület, vagy társasháztulajdon, ahol albetétekkel vannak jelölve az egyes lakások, de lehet lakóház és udvar is, ahopl a címképzésbő derül ki hogy 2 lakás(ikerház) van egy helyrajzi számon.

A helyi adót bevallással kell teljesíteni, amely részletes központi nyomtatvány . Az ingatlan-nyilvántartással összeveti az adóhatóság, valamint ha szükséges,adóellenőrzési eljárást indít és helyszini szemlén győződik meg arról, hogy ténylegesen hány lakás van, helyes-e a bevallás.

c.) Mi indokolta az ismételt megkülönböztetést az „egy lakás céljára szolgáló" és a „kettő vagy több lakás céljára szolgáló" építmények között?

(1.1-100 m2-ig 300 Ft/m2 II.1-65 m2-ig 300 Ft/m2. A kettő közötti különbség 3500 Ft, nem nagy, de arra jó volt, hogy ismételtem megossza az 1. és II. pontban szereplőket.

A közteherviselés, minden ingatlan adózzon ( kivéve a mentességeket) és az egyes ingatlanok adóterhe is lehetőség szerint egyenlő legyen. Ürömön az ingatlanszerkezet nagyobb lakóházak, kisebb jellemzően 100 ml alatti lakások és az ikerházak is kb 80-95 ml ml alapterületűek. Ha csak az I. adómértéket alkalmaztuk volna és 80 m2 ikerház vagy lakás 24.000.-Ft éves adót fizetett volna, míg egy családi ház maely nagyobb alapterületű ( átlagban 100 ml feletti már 30.000.-Ft adót fizetett volna. Egységes adóterhet kívánt kivetni sz önkormányzat, ezért van 3 tipusú adómérték.

Kérjük, a fogalmakat egyértelműen leírni szíveskedjenek azért, hogy mindenki számára érthető legyen!

A fogalmak egyértelműek, a nyomtatványon és a hozzá csatolt kitöltési útmutatón mindenki számára érthető lesz a kitöltés.

3.) Mi indokolta a telekadó ilyen mértékű megemelését 100 Ft-ról 200 Ft-ra?

Egyrészről ösztönözzük az ingatlanok beépítését, másrészről az önkormányzat bevételeit növelni kell a közszolgáltatások biztosítása érdekében>

4.) Önbevallás vagy kivetés alapján állapítják meg az építményadót? Ha önbevallás alapján, mi a határideje?

Önbevallás alapján, az adóhatóság kiveti az építményadót.

Art141. § [Hatósági adómegállapítás (adat)bejelentés, bevallás, adatszolgáltatás alapján]

(1) Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)

a) a regisztrációs adót,

b) az Áfa tv.-ben meghatározott esetekben az általános forgalmi adót,

e) a Jöt.-ben meghatározott esetekben a jövedéki adót,

d) a belföldi gépjárművek adóját.

(2)  Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját, továbbá - ha az önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik - a települési adót.

(3) A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetékekről szóló törvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság állapítja meg (kiszabás). A vagyonszerzési illeték kiszabására irányuló eljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő hatvan nap.

(4) Az adókivetés, adókiszabás az adózó (adat)bejelentése, bevallása, illetve adatszolgáltatás alapján történik.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá - ha törvény előírja - az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről az adatbejelentés, bevallás adatai alapján határoz.

(6) Ha az adózó adatbejelentése, bejelentése, bevallása hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz,

a) az adóhatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót,

b) a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelen eltelte esetén, az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével a hatósági adómegállapítási eljárást megszüntetheti, és a helyi adót adóellenőrzés keretében állapíthatja meg, vagy

c) helyi adó esetében a (7) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.

(7) Az önkormányzati adóhatóság az adót a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az e törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott.

(8) Helyi kivetéses adó, valamint a belföldi gépjárművek adóját esetében az adózó adatbejelentését - az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül - módosíthatja, kivéve, ha az adóhatóság az adót ellenőrzés során feltárt tényállás alapján állapította meg.

(9) A kivetéses adó esetén az önkormányzati adóhatóság, illetve a belföldi gépjárművek adója esetében az állami adó- és vámhatóság az utólagos adómegállapítás keretében feltárt tényállás alapján állapítja meg az ellenőrzési időszakot közvetlenül követő adóév(ek) adóját. Az ellenőrzési időszakra és az azt követő adóév(ek)re megállapított adó egy határozatba foglalha

Építményadó:Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.(Htv.)

Az adózónak az építményadóról, a telekadóról és a magánszemély kommunális adójáról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. (Art)

5.) Ki és mi alapján adhat mentességet a 4.§.-ban leírtakon kívül ?

Az önkormányzati adóhatóság ( vezetője a jegyző) a 2017.évi e.törvény az adózás rendjéről 198.§.-201.§. ( Fizetési kedvezmények fejezetcím), valamint az 1990.évi e.törvény a helyi adókról jogszabályi előírásai alapján ( az egyes adónemeknél feltüntetve) Külön nyomtatvány van a fizetési kedvezményekre, míg az egyes adónemenként külön jogszabályban szabályozott mentességeket a Bevallási nyomtatványok tartalmazzák, csak meg kell jelölni.

6.) 079.HRSZ számú út belterületi oldalán kiépített útról közvetlenül meg nem megközelíthető telek miért adómentes?

Ez a Deák Ferenc utca, amely rendezetlen jogállású. Az önkormányzat tulajdonában levő út a 079 hrsz önállóan nem járható, magántelken keresztül közelítik meg az ingatlanjaikat az érintett telektulajdonosok, de csak a telekadó alól mentes az ingatlan.
A terület rendezése folyamatban van.

7.) 079.HRSZ számú út belterületi oldalán kiépített útról közvetlenül meg nem megközelíthető ingatlan miért nem adómentes?

Mivel a beépített ingatlanokon már életvitelszerű a lakáshasználat, ezért igénybe is veszik a település közszolgáltatásait az érintett ingatlantulajdonosok, tehát az egyenlő adóztatás elve érvényesül

Az eddigi építményadó rendeletek jelentős torzulást eredményeztek az adózók tekintetében, hiszen 2019-ig 190 m2 volt az automatikus mentesség, 2020-tól 160 m2-re csökkent. Az eddigi szabályozás különbséget tett az ürömi állandó lakóhellyel rendelkező és ezzel nem rendelkező ingatlantulajdonosok között, valamint lakás és lakóház között is. A helyi adórendeletben -14/2016(XII.0l) Ök rendelet- a 14/2016(XII.01) Ör. rendelet helyezte hatályba ezen rendelkezéseket. A Pest megyei Kormányhivatal 2021.júniusában törvényességi észrevétellel élt és 2021.augusztus 1 napjától hatályon kívül kellett helyezni. Mivel évközben súlyosbítási lehetősége nincs az önkormányzatnak, továbbá 2021 és 2022 évben Korm.rendelet tiltotta az adóemelést és az adórendezés is ebbe a körbe tartozott.
Az adó sávossá tételével a közteherviselés megvalósul, minden ingatlan fizet adót. A 40 éves ingatlanok mentessége már 2016 óta a rendeletben szerepel. Amennyiben 50 %-ban bővítésre került az ingatlan, úgy a bővítés időpontjától kell számítani a 40 éves időtartamot.